Pintér Béla - Annyira szeretem

^CMég nem is éltem, Ő ^Ammár akkor szeret^Fett engem, Azért, mert ^Amilyen az ^Gén Istenem.^C A magam feje után ^Ammentem, De Neki ke^Fllettem, Azért, mert ^Amilyen az ^Gén Istene^Dmm. Ő tudja mi a h^Gelyzet nálam^Dm, Számon tartja minde^Gn hajszálam.^C

Ismeri a m^Gúltam, Ismeri a j^Amelenem^F. Annyira sz^Geretem^C. Látja kudarcom^Am, Látja a s^Gikerem^F, ^AmIlyen az én ^GIstenem.^F

^CMég nem is éltem, Ő ^Ammár akkor szeret^Fett engem, Azért, mert ^Amilyen az ^Gén Istenem.^C A magam feje után ^Ammentem, De Neki ke^Fllettem, Azért, mert ^Amilyen az ^Gén Istene^Dmm. Ő tudja mi a h^Gelyzet nálam^Dm, Számon tartja minde^Gn hajszálam.^C

Ismeri a m^Gúltam, Ismeri a j^Amelenem^F. Annyira sz^Geretem^C. Látja kudarcom^Am, Látja a s^Gikerem^F, ^AmIlyen az én ^GIstenem.^F

Százezerszer megbocsá^Ft, Nem bánt meg, És ^Amnem ver ^Cát engem. óóóh ^Bb Nem ítél el bűnöm^Fért, Reményt ad és új es^Gélyt, Mert hisz bennem^C.

Ismeri a m^Gúltam, Ismeri a j^Amelenem^F. Annyira sz^Geretem^C. Látja kudarcom^Am, Látja a s^Gikerem^F, ^AmIlyen az én ^GIstenem.^F