Pintér Béla - 56 Él

^AmNekünk nem jutott más, Csak az őszi ködbe ^Cburkolózó fák. ^DmIdegen katonák zaja Nálunk az ávós ^Efekete autón járt. ^AmPedig vártuk, hogy új tavasz ébred, És ^Celjön a hosszú forró nyár, ^FDe csak jéghideg tél jött És itt maradt 33 ^Eéven át. ^AmKözben senki sem beszélt róla, Tudod, ^Cnem volt szabad, Csak az ^Femlékét őrízték ^EAzok a pesti tűzfalak.

^AmDe most itt vagyunk, ^Eemlékezünk, ^DmMagyarok voltunk, ^Emagyarok leszünk. ^AmAmíg szól a dal,^E '56 ért. ^DmMíg szívünk dobog^E, '56 él.

^AmMa már szólhat a dal A Corvin-közben ^Clelőtt srácokért, ^FÉs a kapualjakban névtelenül ^EHarcoló bátrakért. ^AmÉs az ezrekért, kikre börtön várt, És ^Csúlyos büntetés. Mégis ^Fszembe néztek a tankokkal, ^EHisz létünk volt a tét. ^AmAzok ott szórták ránk az átkot, ^CKözben éltették a pártot, Mi me^Fg a jeltelen sírokra Sose ^Evihettünk virágot.

^AmDe most itt vagyunk, e^Emlékezünk, ^DmMagyarok voltunk, ^Emagyarok leszünk. ^AmAmíg szól a dal, ^E'56 ért. ^DmMíg szívünk dobog, '^E56 él. ^AmMert itt vagyunk, ^Eemlékezünk, ^DmMagyarok voltunk, ^Emagyarok leszünk. ^AmAmíg szól a dal, ^E'56 ért. ^DmMíg szívünk dobog, ^E'56 él.

^AmItt vagyunk, e^Emlékezünk, ^DmMagyarok voltunk, ^Emagyarok leszünk.