Omega - Gyongyhaju lany

^AmEgyszer a N^Gap ú^Dmgy elfá^Amradt, ^AmElaludt a m^Gély, z^Dmöld tó ö^Amlén. ^AmAz emberek^Gnek f^Dmájt a sö^Amtét, ^AmŐ megsajnál^Gt, e^Dmljött köz^Aménk.

Igen, j^Cött egy gyö^Gngyhajú lány, ^DmÁlmodtam, vagy ig^Amaz talán. ^CÍgy lett ^Ga föld, az ég ^DmZöld meg kék, mint r^Amég.

^AmA hajnal ke^Glt, ^Dmő hazam^Ament, ^AmKék hegy mö^Ggé, ^Dmvirág k^Amözé. ^AmKissé elfár^Gadt, m^Dmesét me^Amsélt, ^AmSzép gyöngyhaj^Gán al^Dmszik a f^Amény.

Igen, j^Cött egy gyö^Gngyhajú lány, ^DmÁlmodtam, vagy ig^Amaz talán. ^CGyöngyhaj^G azóta mély ^DmKék tengerben él. ^Am

^AmMikor nagy^Gon e^Dmgyedül ^Amvagy ^AmLehull hozz^Gád e^Dmgy kis csil^Amlag ^AmHófehér gyöngy^Gök v^Dmezessen^Amek ^AmMint jó vándo^Grt f^Dmehér kö^Amvek

Igen, j^Cött egy gyö^Gngyhajú lány, ^DmÁlmodtam, vagy ig^Amaz talán. ^CGyöngyhaj^G azóta mély ^DmKék tengerben él. ^Am