Demjen Ferenc - Felnőtt gyermekek

^F#mUgye voltál ^Dgyermek, ^C#mi most is v^F#magy? Lerohantak az ^Dévek, ^C#az idő e^F#mlhagy. ^EBámuló szem^Amel, újra nyíló s^F#zívvel játssz mi^Endent ^Aát. Mit az ^Délet ^Bkínált n^Eeked.

^F#mFelnőtt l^Dettél, a^C#zt his^F#mzed. Hiszen most, is ^Djátszol, ^C#s komolyan ^F#mveszed. ^EPedig a rejtély^A, ^F#mit soha meg nem ^Dleltél, még mos^Et is v^Aár, ahogy me^Dgjötté^Bl, s i^Endultál.

Azt mondom - j^Aátszunk tovább! Újra ^F#málmodjunk hát, mint a^D felnőtt gyermek^Eek. Még mindig ^Atiszta szív, és ha^F#m valami hív, kell, hogy ú^Djra o^Bmtt legye^Ek, hol voltunk r^Dég. ^A Az kell most m^Bmég. ^E

^F#mÉs eljöhet e^Dgyszer, h^C#ogy azt h^F#miszed, mert ősz hajú ^Dlettél, ö^C#regebb ^F#mszíved. ^EPedig most é^Arzed, ^F#mgyermek lett a le^Bmlked, és s^Ezállnál m^Aég, ahol ^Dmég szebb az é^Bg nek^Eed

Azt mondom - ^Ajátszunk tovább! Újra ^F#málmodjunk hát, mint a^D felnőtt gyermek^Eek. Még mindig ^Atiszta szív, és ha^F#m valami hív, kell, hogy ú^Djra o^Bmtt legye^Ek, hol voltunk r^Dég. ^A Az kell most m^Bmég. ^E